Az Internet megjelenése új lehetőséget teremtett a vállalatok számára. Egyrészt egy újfajta kommunikációs, PR-eszköz jött létre, valamint az értékesítési lehetőségekben is megjelent egy forradalmi megoldás. Kialakult két új kifejezés: az e-business, vagy elektronikus üzlet, és az e-commerce, vagy elektronikus kereskedelem.

„Az elektronikus üzlet során a vállalatok az Internet segítségével valósítanak meg kapcsolatot az üzletfeleikkel, vásárlóikkal, beszállítóikkal, a kormányzattal és az értékesítés minden láncszeme az interneten keresztül valósul meg. Magában foglal minden elektronikus úton zajló pénzügyi és kereskedelmi tranzakciót.”!!!

„Az elektronikus kereskedelem az interneten vagy vezeték nélküli hálózaton folytatott elektronikus üzlet egy szelete. Magában foglalja a termékek és szolgáltatások online értékesítését, az elektronikus beszerzést, a beszállítói, partneri kapcsolatok fenntartását.”

Az elektronikus kereskedelem résztvevői szerint az alábbi típusokat különböztetjük meg:


•    vállalatok közötti (business to business, B2B)
•    vállalkozások és fogyasztók közötti (business to consumer, B2C)
•    vállalatok és közigazgatás közötti (business to administration, B2A)
•    lakosság és közigazgatás közötti (consumer to administration, C2A)
•    fogyasztók közötti (consumer to consumer, C2C)
•    vállalat és alkalmazott között (business to employee, B2E)


Mivel az Internet amerikai találmány, nem csoda, hogy az USA-ban elektronikus kereskedelem már jóval elterjedtebb, mint Európában. Azon pedig egyáltalán nem csodálkozhatunk, hogy Magyarország ebben a tekintetben (is) még gyerekcipőben jár. A Carnation Consulting tanácsadó cég 100 magyar vállalatra kiterjedő kutatása szerint míg a vállalatok 64 százaléka készített írott informatikai stratégiát, addig az internetstratégia mindössze 7%-nál készült el. A vállalatok 45%-a található meg az interneten, de általában nem használják ki a világháló nyújtotta interaktív lehetőségeket, csupán az alapvető információkat tartalmazzák.

Az Andersen Consulting tanácsadó cég is végzett hasonló kutatásokat hazánkban. Az eredmények szerint a magyar vállalatok általában passzívan fogadják az elektronikus kereskedelem nyújtotta új lehetőségeket. Kétféle hozzáállást állapítottak meg: az egyik csoportot a várakozók alkotják, akik csak akkor szándékoznak befektetni az elektronikus kereskedelembe, ha ez már valóban elkerülhetetlen lesz. A másik tábor már megkezdte az internetes megjelenéshez szükséges stratégia kidolgozását, de nem kezeli különösen fontos feladatként és nem kapcsolódik a vállalat üzleti stratégiájához. Érdekesség, hogy a bankok 55 százalékának, a biztosító társaságok 70 százalékának még csak saját weboldala sincs. Az online vásárolások száma sem jelentős még, bár már 50-60 online bolt működik. Mindezek ellenére az Andersen Consulting véleménye szerint a magyar gazdasági életet az e-kereskedelem a közeljövőben legalább olyan gyorsan át fogja alakítani, mint az amerikait, ha nem gyorsabban.